Mi változik az új helyesírási szabályzatban?

Ön jól tudja, hogy az ?észszerű? a helytelen, az ?ésszerű? a helyes forma? Tudja, miért hibás a ?BÚÉK? forma, és hogyan kellene helyesen írni? Tisztában van vele, hogy Mariannal megy az Odeon moziba, vagy Mariann-nal az Odeon Moziba? Ráadásul büszke is erre? Már nem sokáig!

Körülbelül egy évvel ezelőtt lezárultak a helyesírási szabályzat módosításai, jelenleg a szabályzathoz kapcsolódó szótár munkálatai folynak. Addig azonban, ameddig az új szabályzat meg nem jelenik, az illetékesek nem igazán szeretnék megszellőztetni, hogy pontosan mi változik. Az új helyesírási szabályzat elfogadását ? a korábbi tiltakozások ellenére ? ugyanis nem előzte meg széles körű szakmai egyeztetés. Igaz, a szabályzat nem fog sokban változni ? ami nagy baj, hiszen a szabályok jelenlegi megfogalmazása elég sok kívánnivalót hagy maga után. Éppen ezért valóban szükség lenne egy új szabályzatra: a valódi reformra azonban az illetékesek (a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága) nem vállalkoztak, helyette a jelenlegi szabályzatot kozmetikázták: így például a birtokosszemélyrag (-jel) helyett most majd birtokos személyjel (-rag) fog szerepelni, alanyi helyett általános (alanyi)tárgyas helyett határozott (tárgyas) ragozásról lesz szó. A szabályok megértését egyik sem fogja segíteni.

A szabályok változása csak kevés esetben fogja érinteni a helyesírást ? azaz túl sok új dolgot nem kell majd megtanulnunk, ha az akadémia pillanatnyi szeszélyeit szeretnénk követni (és az eddigiekkel már tisztában vagyunk). Tulajdonképpen azt is megkérdőjelezhetnénk, hogy van-e oka tizenkettedik kiadásról beszélni a tizenegyedik egy újabb változata helyett ? valójában azonban korábban sem mindig a radikális változások jellemezték az új szabályzatokat, csupán a legutóbbi kettő, az 1954-es és az 1984-es hozott lényeges változásokat.

Az újdonságokról kétrészes cikksorozatban számolunk be. Ebben a részben azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, amelyeket a szabályzat korábban is érintett, de a tizenkettedik kiadásban már másképp foglal állást velük kapcsolatban. A sorozat következő részében azt vesszük szemügyre, mik azok a kérdések, amelyek korábban nem voltak szabályozva, de ezentúl lesznek ? illetve mik azok, amelyeket korábban szabályoztak, de többé nem fognak.

Kötőjelek

Az új szabályzat egyik legpozitívabb vonása, hogy bizonyos esetekben többféle írásmódot is lehetővé tesz. Ebből a szempontból az egyik legfontosabb előrelépés, hogy a többszörösen összetett szavakat akkor is írhatjuk kötőjel nélkül, ha azok hat szótagnál hosszabbak. Továbbra sem lesz azonban lehetséges kötőjellel írni azokat az összetett szavakat, amelyek hat szótagnál hosszabbak, de csak két összetételi tagból állnak (alumínium-megmunkálás), amelyek több tagból állnak, rövidek, de szerkezeti egyértelműsítésük indokolná a kötőjel használatát, vagy amikor az összetétel egyszeres, rövid, olvasás segítése szempontjából mégis célszerű lenne kötőjelet használni (fa-szék, pác-só).

Az úgynevezett harmadik mozgószabály szerint korábban ha azonos utótagú összetételek előtagjai kerültek mellérendelő kapcsolatba, az utótagot külön kellett írni:fényjáték, árnyjáték, de fény-árny játék. Ezentúl azonban bizonyos szaknyelvi kifejezések esetében elfogadható lesz a nagykötőjeles írás is: fény?árny játék. Ezentúl az is kérdés, illetve megjegyzendő adat lesz, hogy hol használhatjuk ezt a megoldást. (Az alapkérdés persze az, hogy ha valami a szaknyelvben elfogadható, akkor máshol miért nem.) Arról nem is szólva, hogy ez a megoldás szembemegy azzal az alapelvvel, hogy az összetett szavakat egy szóba (tehát legalábbis kötőjellel) írjuk.

feny-arny-jatek-csak-a-szaknyelvben

A korábbi szabályozás szerint korábban a kettős betűre végződő vezetéknevekhez kötőjellel kellett kapcsolni az azonos betűvel kezdődő toldalékot (Wittmann-nál), de a magyar keresztneveknél a három betű közül az egyik kiesett (Mariannál). Az új szabályozás szerint most már a magyar keresztnevek esetében is a kötőjeles megoldás alkalmazandó: Mariann-nal. Ez kiterjed minden tulajdonnévre: a Sakk-kal (de sakkal) ? korábban a címek kérdése nem volt szabályozva.

Korábban a betűszókhoz kapcsolódó utótagot külön kellett írni, ha az utolsó betű ugyanazt a szót rövidítette, mint az utótag ? ezentúl viszont a kötőjeles írás lesz a helyes, a korábbi CIB bank helyett a CIB-bank írásmódot kell majd alkalmaznunk. Az elválasztás szabályai úgy változnak, hogy nem változnak: a szabályzatba bekerül, hogy nem esztétikus az összetételi szóhatártól egy betűnyire elválasztani (súlya-dó) ? tiltani azonban ezt nem tiltja továbbra sem semmi.

Kisbetű, nagybetű…

Korábban az intézménytípusra utaló elnevezések (pl. minisztérium, vállalat stb.) kisbetűvel volt írandó akkor is, ha egy bizonyos intézményre utalt. Ezentúl azonban belső használatra elfogadható a nagybetűs írásmód is. (A gyakorlatban ez a szabály értelmezhetetlen: belső használatú dokumentumokon bárki azt csinál, amit akar ? másrészt nehéz elképzelni, mi minősülhet egy minisztériumban belső dokumentumnak, legalábbis ha feltételezzük, hogy demokratikusan, átláthatóan működik.)

A korábbi szabályozás szerint ?az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kiskezdőbetűvel írjuk? (189. c) ? ezentúl azonban megengedett lesz a nagybetűs írásmód is, tehát a pénzügyi osztály nemsokára Pénzügyi Osztályként is helyesnek minősül. Korábban a mozik és a vendéglátóipari egységek megnevezései nem lehettek a tulajdonnevek részei, azaz nem lehetett nagybetűvel írni őket (szemben a színházakkal): a Városi Színházmellett csak az Odeon mozi állhatott, Odeon Mozi nem. Ennek azonban vége, sőt, ha az Odeon Moziban megnéztünk egy filmet, a Holló Sörözőben is leguríthatunk egy korsóval. A lehetőségek azonban nem értek véget: ezentúl a rendezvények neveit is írhatjuk csupa nagybetűvel.

a-corvin-budapest-filmpalotabol-is-lehet-corvin-budapest-filmpalota

Toldalékolás

A szabályzat korábban nem engedélyezett bizonyos alakokat akkor sem, ha valaki kiejtésének azok feleltek meg. Így például a düh szót a mai magyar beszélők kétféleképpen ejtik: [dü] vagy [düch]. A szó leírásában ez nem okoz gondot: a h egyértelműen írandó, hiszen az alak tárgyesetben mindenkinek [dühöt], az egyes szám harmadik személyű birtokos személyragos alakja [dühe] stb. Eltérhet azonban a kiejtés akkor, ha a szót a -val/-vel raggal látjuk el: lehet [düvel] és [dücchel] is: a helyesírás eddig csak a dühvel alakot fogadta el, ezután viszont elfogadható lesz a dühhel alak is. Hasonló jellemző a -gAt képzős igék írására: itt egyes esetekben korábban csak bizonyos mássalhangzó-kieséses változatok voltak elfogadhatóak, a jövőben azonban a bólingat, kacsingat, tekinget mellett nem minősül hibásnak a bólintgat, kacsintgat, tekintget sem.

Változik egyes, keltezést kifejező számnevek toldalékolása is: az elsején korábban számmal csupán 1-jén alakban volt írható, ezentúl elfogadható lesz az 1-én is; azelsej(e)i pedig az eddigi 1-j(e)i mellett 1-(e)i alakban is írható lesz.

Sokak számára bizonyára a legmegdöbbentőbb változás lesz, hogy a –szerű elemet ezentúl nem úgy kell írni, mint a képzőket, hanem úgy, mint az összetételi utótagokat: azaz az ésszerűt felváltja az észszerű. A javaslat eredetileg Kenesei Istvántól, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatójától származott. Mint Kenesei rámutatott, bár nincs önálló *szerű szó, ez az elem úgy viselkedik, mint az összetett szavak elemei, azaz mellérendelésben el lehet hagyni: domb- vagy hegyszerű, ahogyan domb- vagy hegyhát ? a képzőkkel ugyanezt nem lehet megtenni: *domb- vagy hegység. Javasolta tehát, hogy a szerkezetet írják úgy, mint a többi összetételt ? később aztán ő maga látta be, hogy vannak fontosabb szempontok is, mint például az egyszerűség, a hagyomány ? a Magyar Nyelvi Bizottság viszont az eredeti javaslatnak megfelelően a változtatásról döntött.

Mint arra korábban felhívtuk a figyelmet, a jelenlegi helyesírási szabályzat lehetővé teszi, hogy nyomdatechnikai okokra hivatkozva idegen szavakról elhagyjuk a mellékjeleket. A magyar sajtó ennek következtében Jyväskylä városának nevét Jyvaskyla alakban írja, Łódźból Lódz (sőt Lodz) lesz, Menzel keresztneve Jiříből Jirívé (vagy Jirivé) válik stb., holott a mai technikai körülmények ezt semmivel sem  indokolják. Nos, örömmel vesszük tudomásul, hogy a Magyar Nyelvi Biztottság ezt a hivatkozási alapot egy jól irányzott mozdulattal kirúgja a magyar sajtó alól, és ezentúl a mellékjelek semmilyen okból kifolyólag nem lesznek elhagyhatók.

lodz-ismet-a-regi-fenyeben-ragyoghat

Rövidítések és egyebek

Bizonyos esetekben a helyesírási szabályzat csak egyféle rövidítést tett lehetővé, most azonban a Magyar Nyelvi Bizottság nem tanúsít többé ellenállást az írásszokással szemben, így a római katolikus nem csak r. k.-ként, de róm. kat.-ként is, az oldal nem csak o.-ként, de old.-ként is, a lásd pedig nem csupán l.-ként, deld.-ként is rövidíthető lesz (lsd.-ként viszont továbbra sem). Ennél is radikálisabb változás történik a boldog új évet kívánok (-unk stb.) esetében: az eddig kizárólagosb. ú. é. k. többé nem lesz elfogadható, a korábban üldözött BÚÉK viszont az egyedüli helyes formává válik.

Korábban, ha órát és percet szerettük volna jelölni, kizárólag a 9.15 típusú megoldás minősült helyesnek: ezentúl azonban a 9:15 is elfogadható lesz. Az ínyencek olyan nyalánkságoknak is örülhetnek, hogy a korábbi tőbelseji ezentúl külön, tő belsejiként lesz írandó.

\"\"", "\"\"" ] randomNumber = Math.random() var show_mybanners = mybanners[Math.floor(randomNumber * mybanners.length)] document.write(show_mybanners); // -->
Hozzászólások: