2015: a megszorítások éve – íme az új adók

Az internetadó leple alatt számos egyéb adóemelést jelentett be a kormány, amit nem hangsúlyoztak ki, és az emberek figyelmét is elkerülte a tiltakozási hullámok közepette.

Új különadót vezet be a kormány, amely a befektetési alapokat fogja érinteni. Növekedni fog a cafetéria adóterhe, a chipsadót pedig  kiterjesztik egyes alkoholos italokra, de bizonyos tömények, amelyek gyógynövényeket tartalmaznak, mentesülni fognak az adó alól. A tömegborokra is különdíjat vetnek ki.

A környezetvédelmi termékdíjat kiterjesztik a mosószerre, a tusfürdőre, a papír-írószerekre. Ez az adóemelés egyaránt érinteni fogja a vállalatokat és háztartásokat.Extraprofitra hivatkozva továbbra is minden lehetséges szektort megadóztatnak, majd azt mondják az emberek szemébe, hogy a cégek nem fogják áthárítani ezeket az adókat. Az igazság azonban az, hogy végül minden adóemelés a háztartásokon fog lecsapódni.

fejostehen-d0001BF731ece29e350da

A külföldi áruházláncok kiszorítása

Új offenzívát indít a kormány, ezúttal a nem magyar kézben lévő bevásárlóközpontok kiszorítását tűzték ki célul, legalábbis ez olvasható ki azokból az eddigi nyilatkozatokból és a jövő évi adócsomagban testet öltő intézkedésekből. Két intézkedés körvonalazódik, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj sávossá tétele, valamint a kötelező vasárnapi zárva tartás elrendelése jövő márciustól. Ennek keretében a bevásárlóközpontok és 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek (hazánkban ezek túlnyomó többsége külföldi tulajdonú áruházlánchoz tartozik). A szabályozás alól mentesülnének a dohányboltok, a gyógyszertárak, a benzinkutak, a pékáruboltok és az újság-, illetve virágárusok.

A magyar nagytőkések piactorzító, diszkrimináló eszközökkel való helyzetbehozása láthatóan ebben a szektorban is ínyére van a Fidesznek, miközben ennek negatív hatásai a vásárlókon, illetve a kiszorítani vágyott cégek alkalmazottjain csapódnak le. Csupán a vasárnapi boltbzárás 10-15 százalékos leépítést tenne indokolttá az ágazatban, ez nagyságrendileg 15- 20 ezer fő elbocsátását, a többieknek pedig bércsökkenést jelentene. A kormány egyelőretagadja, hogy bevezetnék az eredetileg KDNP-s javaslatot, ám jobb ha tudjuk, az Orbán-kormányban minden a tagadással kezdődik.

A sávossá váló élelmiszerlánc-felügyeleti díj pedig az 50 milliárd forint nettó árbevétel (nem profit) feletti cégeknél emelné a sarc mértékét, a legnagyobbaknak ezzel 60-szorosára emelve az árbevétel után fizetendő adót. Ennek következtében a legnagyobb áruházak jóval nagyobb díjat fizetnének, mint amennyit 2012-ig voltak kénytelenek befizetni a szektorális különadóval. Az ügy egyébként félelmetesen hasonlít a reklámadóra, amelynek piactorzító szerepe akkora, hogy egyértelműen az RTL ellehetetlenítésére szolgál.

A Tesco már így is a kivonulást fontolgatja. Az új díjjal a hét legnagyobb lánctól 30 milliárd forintot szedne be a kormány, ami valószínűleg az utolsó szöget jelenti az áruházláncnak. Ettől függetlenül ne gondoljuk azt, hogy a “piszok multik” szétadóztatásával jól járunk, hiszen nyilvánvaló, hogy az emberek elsősorban az olcsó áraik miatt választották ezeket a hazai kisbolthálózatokkal szemben, az adó, illetve a nyitva tartás korlátozásának hatására nőni fognak a termékek áraiis, ez pedig a szegényeket sújta majd a legjobban.

10749226_985163778167032_1309978259_n

(Ha esetleg kihagytunk néhányat, kommentben nyugodtan emlékeztethettek minket!)

Nagyot emel a kormánya a cafeteria adóterhén

A most bemutatott adótörvény-tervezet szerint növekedni fog jövőre a kedvezményezett béren kívüli juttatások adója35,7 százalékról 51,17 százalékra. Az adóteher növekedése érinti az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulást, a helyi bérletet, az iskolakezdési támogatást és a munkahelyi étkeztetést is. A cafetéria adóterhének növelésével kevésbé fogja megérni a cégeknek ezek használata, így a munkavállalók kevesebb béren kívüli juttatást fognak kapni a cégektől. Ez nem csak a családok zsebéből vesz ki havonta több ezer forintot, hanem a piaci szereplőket is érzékenyen fogja érinteni, hiszen a béren kívüli juttatások egyik célja az volt, hogy felfuttassa a vendéglátó szektort. 

Jön az újabb bankadó

A kormány jövőre különadóval sújtaná a befektetési alapok forgalmazóit is, a forgalmi díj 25 százalékát vennék el, amiből 10 milliárdot várnak. A friss teher valamivel több mint ötszöröse a befektetési alapkezelőkre kirótt különadónak. Az új különadó a forgalmazókat terheli, így fő célpontjai főként a bankok lesznek.

Durva különadó az alkoholra

A chipsadót kiterjesztik az alkoholos italokra, ezzel gyakorlatilag minden tömény szeszt jócskán megdrágítanak. Bizonyos tömények, amelyek különböző gyógynövényeket tartalmaznak, illetve a pálinkák mentesülni fognak az új adó alól.

A már eddig is agyonadóztatott (jövedéki adó, forgalmi adó) szeszes italok piacára kiterjesztett termékadó a bort, a pezsgőt és a sört nem érinti, viszont ahogy az Indexírja, az egy literes, 80 százalékos Abszintra 900 forint pluszteher rakódik a különadó bevezetésével.

alkoholadó1

A bor azért mégsem marad ki teljesen, literenként 30 forintos ellenőrzési díjatvezetne be ugyanis a kormány a földrajzi jelzés nélküli tömegborokra. A díj a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának menne, amely hologramos címkékkel látná el a palackokat, így nyomon követhetővé válna a forgalmazott bor útja.

Jön a sampon és a szappanadó – a tisztaság megadóztatása

Az “egyéb vegyipari termékek” környezetvédelmi termékdíjas körbe vonásával a szappan, a sampon, a mosószerek és az öblítők, valamint az összes kozmetikai szer és dezodor után különadót kell fizetnünk jövőre, ha a törvényjavaslat változatlan formában megy át a parlamenten.

A lakásillatosítók és a művirágok sem ússzák meg a különadót, utóbbinak termékdíja 1900 forint lenne kilónként, amely már fojtóadónak minősül. Nem tudni, melyik fideszesnek ártottak a művirágok, de a különadóval ezek a termékek egyszerűen eltűnhetnek a piacról.

új adók2

Irodai papíradó

Jövőre az irodai papírok, jegyzettömbök, iratrendezők, mappák után is különadóztatna a kormány. A környezetvédelmi termékdíjat kiterjesztik, így a papír után kilónként 19 forint megy a költségvetésbe a jelenlegi tervek szerint. Ez az adóemelés egyaránt érinteni fogja a vállalatokat és a háztartásokat is.

Extraprofit, extraprofit everywhere!

A különadók kiterjesztésével a kormány folytatta az elmúlt négy év adópolitikáját, azaz az extraprofitra hivatkozva minden szektort megadóztat, majd azt hazudja az emberek szemébe, hogy a cégek nem fogják áthárítani ezeket az adókat. Az igazság azonban az, hogy végül minden adóemelést a háztartásokon fog lecsapódni.

Hozzászólások:

3 thoughts on “2015: a megszorítások éve – íme az új adók”

Comments are closed.