Jön a világvége – nemcsak szörnyű, de drága is lesz

Az üvegházhatású gázok kibocsátását 2100-ra nulla közelébe kell leszorítani, különben visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el a Földön – állapítja meg az ENSZ legfrissebb jelentése. A Koppenhágában hétvégén bemutatott dokumentum szerint a katasztrófák következményeinek elhárítására sokkal többet kell majd költeni annál, mint amennyit a sürgős cselekvés – például új típusú erőművi berendezések gyors építése – emészt fel.

Ha már a katasztrófák rémképe nem ébreszti rá a kormányokat arra, hogy sürgősen és radikálisan csökkenteniük kell az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét, akkor majd a pénztárcájukon keresztül hatunk rájuk – ezt gondolhatták az ENSZ szakemberei, amikor közzétették legújabb klímajelentésüket. Ebben 800 tudós 5000 oldalon megfogalmazott véleményének összefoglalója található.

Eltűnhet New York

“Ha nem teszünk sokkal többet a káros gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, a 21. század végétől kezdve szinte biztos, hogy visszafordíthatatlan folyamatok indulnak be a Földön” – mondta a jelentést ismertető sajtótájékoztatón az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC – Intergovernmental Panel on Climate Change) elnöke. A visszafordíthatatlan, és hatalmas veszéllyel fenyegető események közé sorolta például a grönlandi jég elolvadását, amelynek következtében megemelkedik a tengerek szintje, és tengerparti régiók válnak lakhatatlanná – köztük olyan pénzügyi központok, mint New York vagy Hongkong. A monszunok kialakulásában is zavar keletkezhet, amely például a Föld élelmiszer-ellátását sodorná veszélybe.

“Nem cselekedni sokkal többe kerül, mint valamit tenni” – mondta Rajendra Pachauri, az ENSZ-testület elnöke. Pedig a cselekvés manapság nagyon sokba kerül. A világ első nagy méretű, szén-dioxid megkötését és földfelszín alatti tárolását lehetővé tevő berendezését (CSS – carbon capture and storage) múlt hónapban indították be Kanadában, egy hagyományos széntüzelésű erőműhöz kapcsolva. A Saskatchewan Power új eszköze 1,35 milliárd kanadai dollárba került, ami ahhoz képest óriási pénz, hogy a technológia igazából nincs is rendesen letesztelve – olvasható a CNBC cikkében.

The Thwaites Glacier in Antarctica is seen in this undated NASA image

A gyors cselekvés viszont halaszthatatlan, ezt az ENSZ elnöke is elmondta a jelentést ismertető sajtótájékoztatón. “A tudomány eredményeit ismerjük. Az üzenet egyértelmű. A világ vezetőinek cselekedniük kell, az idő nem nekünk dolgozik” – fogalmazott Ban Ki Mun. Hozzátette, hogy gyors cselekvéssel a klímaváltozás ellenőrzés alatt tartható, és a költségek is kezelhetők. Az ENSZ célja egyébként az, hogy a Föld levegőjének hőmérséklete – a lakható területeken – átlagosan ne legyen magasabb két Celsius-fokkal annál, amit még az iparosodás előtt tapasztalhattak a bolygó lakói. Nem állunk túl jól: jelenleg 0,85 Celsius-fokkal van melegebb most, mint a nagy gyárak megjelenése előtt volt.

Ez a menetrend

Hogy jó eséllyel két fok alatt maradjon az emelkedés, a jelentés szerint a károsanyag-kibocsátásnak 40-70 százalékkal kell csökkennie 2050-ig a jelenlegi szintekhez képest. Keményebb dió, hogy 2100-ra viszont nulla közelébe, vagy az alá kell csökkenjen a kibocsátás. (A “negatív kibocsátás” ez esetben azt jelenti, hogy erdők telepítésével a levegőben lévő szén-dioxidot el kell kezdeni megkötni.) A cél eléréséhez jelentősen növelni kell az energiahatékonyságot, és előtérbe kell helyezni a megújuló energiaforrásokat – állapítja meg a jelentés. Az ENSZ szerint a megújuló energia arányát 80 százalékra kellene növelni a mostani 30-ról. A jelentés készítői ráadásul az atomenergiára is elfogadható megoldásként tekintenek. A már említett hagyományos energiahordozókat – szén, kőolaj, földgáz – használó erőműveket a jelentést ismertető IPCC-elnök szerint fel kell szerelni a felszín alá pumpálást lehetővé tevő CSS-technológiával, vagy be kell zárni.

A szigorú kibocsátási stop ráadásul nem is okoz majd akkora fogyasztáscsökkenést, mint amekkorától a gazdasági szereplők tartanak, állapítja meg a jelentés: a visszaesés mindössze 0,06 százalékpont lesz az IPCC szerint.

A 2020-ban lejáró kiotói szerződés utódjának szánt megállapodást évek óta nem sikerül tető alá hozni, azt a jelenlegi menetrend szerint 2015-ben, az ENSZ párizsi klímakonferenciáján véglegesítik. A 196 országot érintő klímacsúcs célja, hogy a civil társadalom és a vállalatok bevonásával megoldásokat találjon az éghajlatváltozás problémájára. Az IPCC tanulmányát eddig 120 ország fogadta el.

Hozzászólások:

One thought on “Jön a világvége – nemcsak szörnyű, de drága is lesz”

Comments are closed.