Menstruációs szegénység: nem mennek iskolába, mert nincs pénzük tamponra

A jelenség miatt több ország csökkentette már a női egészségügyi termékek áfáját. Hazánkban az ellenzéki pártok támogatnák a javaslatot, de a minisztériumban nincs napirenden.

Betét helyett rongyok, tampon helyett rossz lepedő – ezzel néz szembe több ezer nő a menstruáció néhány napjában.

És nem valamelyik távoli országban, hanem 2018-ban Magyarországon.
Bár ebbe elsőre rengetegen bele sem gondolnak, a menstruálás igenis drága dolog. A nagyobb drogériákban ezer forintot kell fizetni egy doboz tamponért, a betétekből pedig egy 20 darabos (dupla) csomag kerül 750 forintba, ami sokszor nem is elég egy hónapra. A nők döntő többsége alapvető egészségügyi kiadásként tekint erre, és eszébe sem jut nem megvenni, de még így is sokan vannak, akik egész egyszerűen nem engedhetik meg maguknak a női higiéniás termékeket, inkább rongyokat használnak. Ezzel viszont saját közérzetük romlik, sok esetben iskolába vagy munkába sem tudnak menni azon a néhány napon.

A menstruációs szegénység – ahogyan Angliában elnevezték – tehát igenis létező dolog, a fejlett nyugati országokban is. Egy tavalyi felmérés szerint

az Egyesült Királyságban minden tizedik, 14 és 21 év közötti lány és fiatal nő nem engedheti meg magának a betétet.
A botrány hatására rengeteg iskolában ingyen hozzáférhetővé tették a higiéniás termékeket, sőt a londoni parlament is tárgyalt a kérdésről.

Lepedő, ruhák, rongyok
Magyarországon nem készült még felmérés arról, hogy hány – főleg mélyszegénységben élő – nőt érint a probléma, de az, hogy létezik, nem kérdés. Ezt L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója is megerősítette a Zoom.hu-nak.

Az alapítvány munkatársai gyakran találkoznak azzal a jelenséggel is, hogy a fiatal lányok a menstruáció napjai alatt nem tudnak iskolába menni. Ez a probléma ráadásul az esetek többségében rejtve marad, a pedagógusok csak azt érzékelik, hogy a lányok hiányoznak. Igazolást is visznek többnyire, a háziorvos ad, mert azt mondják, görcsöltek, és ezért nem tudtak menni. De így is előfordulhat, hogy az igazolatlan hiányzások miatt a gyermekvédelem látókörébe kerülnek. Bár akik ilyen helyzetben vannak, már többnyire veszélyeztetettek vagy védelembe vették őket.

„Mi is lassan jöttünk rá erre az egészre. Kicsit 19. századi ez is, ahogy a szegénységben ezt megoldják, rossz lepedőből, ruhából szakított, összehajtogatott betéttel. Az iskolatáskában mindig lapulnia kellene a lányoknál egy betétnek, minden eshetőségre. De ez nincs így, előfordul, hogy váratlanul jön meg nekik, látható nyomot hagyva a nadrágjukon, ruhájukon, ami miatt aztán a gúny tárgyai lesznek” – mondta Ritók Nóra.

Az alapítvány ezen a területen is próbál segíteni, higiéniai termékekhez juttatva az érintett nőket. Adományban egy cégtől egyszer kaptak nagyobb mennyiségben ingyenes termékmintákat, azt ki tudták osztani, de

azóta sajnos elfogyott, pedig nagy szükség lenne rá.
„Remek lenne, ha ebben egy gyártó vagy forgalmazó újra mellénk állna, hiszen ahol négy lány van egy családban, ott ez már nagy tétel, pláne a létminimum alatt” – tette hozzá.

Ritók Nóra szerint sokan bele sem gondolnak abba, hogy a szegénység a női dolgokat is meghatározza. A női intim termékeken kívül például ott van a fehérnemű kérdése is, amit nyilván nem kapnak adományban, hiszen használt fehérneműt nem ad az ember. De előfordult már olyan is, hogy egy nagylánynak az alapítvány munkatársai vették meg élete első melltartóját.

„Hihetetlenül boldog volt, mikor először megtapasztalta, milyen érzés az, ha tartja valami a hirtelen megnőtt melleit, és kevesebben csúfolják az iskolában, főleg tornaórán. Aki pedig látja a szoptatós kismamát, akinek melltartó nélkül folyton elindul a teje, eláztatva a pólóját, ezért inkább ki sem mozdul a házból, nos, az megérti, mit jelentenek ezek a dolgok.”

Lehetne olcsóbb, de nem lesz
A menstruációs szegénységet a világ több országában úgy próbálták enyhíteni, hogy csökkentették vagy teljesen eltörölték a női higiéniás termékek általános forgalmi adóját. Az első ilyen ország Kenya volt, de egy online petíció hatására néhány éve Kanadában is hasonlóan döntött a kormány, Írországban pedig soha nem is volt áfa a tamponokon.

Magyarországon viszont a közeljövőben nem várható hasonló intézkedés, pedig az általunk megkérdezett ellenzéki pártok támogatnák az áfa csökkentését. Cikkünk megjelenéséig a minisztériumnak küldött kérdésünkre ugyan nem érkezett válasz, de azt eddig is lehetett tudni, hogy a magyar kormány más mederben képzeli a közterhek csökkentését.

Az – akkor még – Nemzetgazdasági Minisztérium az Origónak 2015-ben azt válaszolta, hogy alapvetően a munkát terhelő adókat akarja csökkenteni, az áfán pedig csak akkor változtatnak, ha azzal a gazdaság kifehérítését vagy a feketekereskedelem visszaszorítását érhetik el, ennek egyik példája a sertéshús áfájának csökkentése 5 százalékra. Akkor azt írták:

„a női egészségügyi termékek áfájának csökkentése adócsalási szempontból nem indokolt”.
Máshogy gondolkoznak viszont az ellenzéki pártok. A Párbeszéd, amely éppen a héten vetette fel az óvszer áfájának csökkentését, a női higiéniás termékek esetében is jó ötletnek tartana egy ilyen lépést, sőt foglalkoznak is a kérdéssel – mondta a Zoom.hu-nak Barabás Richárd, a párt szóvivője.

Lapunknak küldött válaszában az MSZP is megerősítette, hogy frakciójuk támogatja a női higiéniás termékek áfájának csökkentését vagy eltörlését. Hasonlóan nyilatkozott a Demokratikus Koalíció, amelynek programja tartalmazza az áfakulcs célzott csökkentését. Egy átfogó, átgondolt áfa-reform keretében pedig örömmel támogatnák a női higiéniás termékek áfájának mérséklését, vagy akár eltörlését is.

Még messzebb menne a Jobbik, melynek álláspontja szerint áfacsökkentésre nemcsak a tamponok, betétek, hanem a női vagy akár férfi intim higiénia megteremtéséhez és megtartásához szükséges termékek esetében is szükség van. „Pártunk nem csak a szűken szabott higiénia termékek áfájának csökkentését tudja elképzelni, hanem annak a legszélesebb spektrumát érintőt is” – írta a Jobbik nevében Lukács László frakcióvezető-helyettes.