Kik a kristálygyerekek?
Az ezredfordulótól kezdve sok olyan gyermek jött a világra, akik kristálytiszta aurával rendelkeznek, amely még csodálatosabb tulajdonságokat feltételez. Ők a Kristály – vagy Csillaggyerekek. Keveset tudunk róluk, fő feladatuknak a világ biztonságossá tételét jelölik meg az ezoterikával foglalkozók.
A Kristálygyerekek gondoskodóak, bölcsek, érzékenyek és elbűvölőek. Árad belőlük a szeretet, olyan képességiek vannak, amelyet gyakran mágikusnak tekintenek. Rendkívül sebezhetőek, mivel nagyon érzékenyek.
A Kristálygyerekek
Nagy szeműek és átható a tekintetük, vonzó személyiséggel rendelkeznek, nagyon szenvedélyesek. Későn kezdenek el beszélni, nagyon muzikálisak, és hamarabb énekelhetnek, mint beszélnének, a beszédhez telepátiát és saját maguk által kialakított jelbeszédet alkalmaznak. Nagyon szoros összeköttetésben állnak a természettel és az állatokkal, gyógyító képességgel rendelkeznek, nagyon vonzódnak a kristályokhoz és kövekhez, gyakran beszélnek angyalokról, spirituális vezetőkről és előző életbeli emlékekről. Rendkívüli művészi adottságaik vannak és kreatívak, a vegetáriánus ételeket és italokat kedvelik a megszokott ételekkel szemben, lehetnek vakmerő felfedezők és hegymászók, rendkívüli egyensúlyérzékkel megáldva.
„Olyan időben élünk, amikor a földi élet egyre inkább kibillen egyensúlyából. Olyan világban élünk, ami előnyben részesíti a hatalmat és a pénzt a szeretettel és az elégedettséggel szemben. Mégis omladozni kezdett az elmúlt években ez a világ. Vallások, kormányok és más hatóságok veszítik el hitelességüket, és ezzel tagjaikat vagy támogatóikat. Értékrendünkben megmutatkoznak az ürességek. Csak egészen kevesek valóban boldogok, és őrizték meg álmaikat, a legtöbbjüké szertefoszlott. Az emberiség az elfogadott kompromisszumok és elfojtások révén szinte elvesztette önbecsülését és a természethez való kapcsolatát.
Viszonyaink sokszor laposak és felszínesek, túlságosan a büszkeség, féltékenység, vádló magatartás vagy ínség uralja őket. A szeretet helyett inkább a vágy és az egoizmus uralkodnak. Sokan nem mernek már mély bizalmat kialakítani, szerepet játszanak és elfelejtik álmukat, hogy “a földi Mennyországban éljünk”. A szülők elhalasztják álmaikat, amíg a gyerekek megnőnek, hogy aztán rájöjjenek, most már túl öregek hozzá.
Felsőbb önvalónkkal való kapcsolatunk, az isteni szikra elhalt bennünk. A szellemi világ segítségét nem vesszük igénybe, mert már nem is hiszünk a létezésében. Életünk sokszor nem is valódi életminőségben telik. Üzleteink tele vannak áruval, amelyekre nincs igazán szükségünk és sok élelmiszer egészségtelen, gyakran növényvédő szerekkel, tartósítószerekkel vagy sugárzásokkal fertőzöttek. Sokan Üresnek érzik az életüket, amelyet külső szórakozással és anyagi dolgokkal próbálnak megtölteni….