Netbulvár

Tüdőrák tünetei

Hazánkban a mellkas röntgen vizsgálatokkal korai stádiumban lehet felfedezni a betegséget. Nemzetközileg elfogadott ajánlás a mellkas röntgen vizsgálattal történő tüdőszűrést illetően nincs.

Javasolt a tüdőrák szempontjából rizikócsoportot képező 40 évesnél idősebb dohányosok évenként mellkas röntgen vizsgálatát a tüdőrák korai felfedezése céljából.

Korai stádiumban a tüdőrákosok többségének nincsenek markáns klinikai tünetei.

Figyelmeztető jelek, a tüdőrák tünetei:

• Köhögés jelentkezése, felerősödése, jellegének (hangjának) megváltozása, alapos gyanújelnek tekinthető, különösen a nagy rizikójú populációban.
• A vérköpés- A hörgőrákosok 20-30%-ában fordul elő. Vérköpésnél a bronchoscopia 10%-ban igazol centrális tumort. Bőséges, habos köpetürítés a manapság egyre gyakrabban előforduló bronchioloalveoláris carcinomára hívhatja fel a figyelmet.
• A mellkasfájdalom- a tüdőrákosok egynegyedénél-felénél fordul elő. Az egyik típusa intermittáló; azon az oldalon jelentkezik, ahol a daganat van.
• Belégzési sípolás a tüdőrák jelei közül a belégzési sipolás a nagyhörgők tumoros szűkülete esetén észlelhető.
• Az ismétlődő tüdőgyulladás- A tüdőrák tünetek közül az ismétlődő tüdőgyulladás feltétlen kivizsgálást igényel, és mindaddig tüdő tumoros megbetegedésének gyanúját kelti, ameddig azt nem sikerül kizárni.
• Rekedtség és rekeszbénulás- a nervus recurrens, illetve a nervus phrenicus tumoros involvációjára utal. Míg az előbbi rekedtséget okozva arra készteti a beteget, hogy orvoshoz forduljon, az utóbbi nem ritkán tünetmentes radiológiai lelet.
• Mellkasi folyadék- az esetek 5-10%-ában a tüdőrák mellett a nyirokkeringés zavara, retenciós pneumonia, tüdőinfarktus következtében is létrejöhet pleurális folyadék, ezért ha a citológiai vizsgálat ismételten negatív, és nem bizonyítható, hogy a tumor ráterjedt a fali pleurára, a reszekabilitást nem szabad eleve kizárni.
• Paranormális tünetek- A tumor szisztémás hatása a betegek 10-20%-ában igen változatos tüneteket hozhat létre, melyek a daganat eltávolítása után vagy kemoterápiát követően visszafejlődnek, ugyanakkor a tumor progressziójakor súlyos, akár halálos szövődményeket okozhatnak.

A tüdőrák kockázati tényezői:

 

• Foglalkozási ártalmak –  Az azbeszt, a radon, a policiklikus aromás szénhidrogének, a króm, a nikkel és az arzén vegyületek. A dohányzás hatásai és az azbeszt expozíció együtt hatványosan növeli a kockázatot.

 

• Idült légzési betegségekben (asztma, emfizéma, krónikus hörghurut, tüdőtágulás) szenvedő dohányosoknál a tüdőrák kockázata megemelkedik

 

• Nem és kor –  A nők esetében különösen a betegség fiatalabb kori megjelenése figyelhető meg. Mindkét nemnél a tüdőrákos betegeknek kevesebb, mint a tíz százaléka fiatalabb 45 évesnél. A halmozódást 60-69 év között észleljük.

 

Diagnózis –  A tüdőrák diagnózisa egyenlő a pathomorphologiai igazolással.

 

A tüdőrák fajtái:

 A betegség típusaiból  eddig több mint húsz fajtáját sikerült leírni.

A legelterjedtebbek:

 

• Kissejtes tüdőrák

Mint a nevében is szerepel, ez a rákféleség a szokásosnál kisebb sejtekből áll, amelyek a mikroszkópos vizsgálat szerint kerekded vagy elnyúlt, zabszemre emlékeztető alakúak – ezért gyakran zabszemsejtes ráknak is nevezik. A kissejtes tüdőrák agresszívebb a többi típusnál: nagyon gyors növekedésű és egyéb szervekre is gyorsan átterjed.

• Nem-kissejtes tüdőrák

A nem-kissejtes tüdőrákok csoportján belül újabb három típus létezik, amelyek a mikroszkópos szövettani vonásokon kívül a kiindulási helyük és viselkedésük tekintetében is különböznek egymástól. A nem-kissejtes tüdőrák három típusa a laphámrák, az adenokarcinóma és a nagysejtes tüdőrák.

Laphámrák (laphámsejtes karcinóma) Férfiakban a tüdőráknak ezen típusa fordul elő leggyakrabban. A főhörgők hámjából indul ki. Nem terjed olyan gyorsan, mint a tüdőrákok más típusai.

• Adenokarcinóma

A tüdő laphámrákjánál jóval ritkább, rendszerint a tüdők perifériáján, azok széli részében keletkezik, és gyakran egy már lezajlott gyulladás nyomán visszamaradt hegek mellett alakul ki. Az adenokarcinómákat a kisebb hörgők hámbélésében helyet foglaló nyáktermelő sejtekből származtatják. Nőkben és nem dohányzók körében a tüdőráknak ez a típusa fordul elő leggyakrabban, és újabban nő a gyakorisága.

• Nagysejtes tüdőrák

Gyors növekedésű, agresszív daganat, amely – nevének megfelelően – nagy, rendellenes küllemű sejtekből áll. A tüdőrák ezen típusa is többnyire a tüdőállomány perifériás, a szélek felé eső területéről indul ki. A nagysejtes tüdőrák a tüdődaganatok körülbelül 10-20%-át alkotja.

 

A tüdőrák az a rákféleség, amelynél a megelőzésnek legnagyobb lehetősége és esélye van. Ennek pedig egyetlen és leghatásosabb módja a dohányzás abbahagyása, mely még költségekkel sem jár, hanem megtakarítást eredményez. Bizonyított ugyanis, hogy a tüdőrákos megbetegedések 83%-áért, (férfiakban 85, nőkben 75%) egyedül a dohányzás a felelős.

Hozzászólások: