A kiszáradás súlyos veszélyei és jelei

A kiszáradás (exsiccosis vagy dehidratáció) tulajdonképpen nagy mennyiségű folyadék- és elektrolitvesztés, valamint elégtelen folyadékbevitel következtében alakul ki. Ebből következik, hogy a dehidratáció súlyossága a folyadék (továbbiakban: víz) és a különféle oldott sók szervezetbeli mennyiségétől függ, így kezelése, gyógyítása ezek pótlása révén valósul meg. Tekintsük át mik a tünetei és mit tehetünk, ha már baj van. 

Az exsiccosist három részre osztjuk, attól függően, hogy a víztartalom csökkenés következtében az ásványi anyag egyensúly elmozdul-e, ha igen milyen ?irányba?. Ez alapján beszélhetünk izotóniás- (ekkor a víz- és az elektrolitok hiánya egyenlő mértékű), hipotóniás-(ekkor a szervezet víztartalmánál jóval nagyobb az ásványi anygok hiánya), végülhipertóniás dehidratációról (ebben az esetben a víz hiánya nagyobb mértékű, mint az elektrolitok hiánya) beszélhetünk.

A dehidratáció típusai tehát:

Izotóniás dehidratáció: a víz- és az elektrolitok hiánya egyenlő mértékű, amely legtöbbször a különféle hasmenéses-hányásos megbetegedések esetén alakul ki. A hasnyálmirigy gyulladás, hashártyagyulladás, nagy kiterjedésű égési sérülések és a magas lázzal járó betegségek szintén kiválthatják az izotóniás dehidratációt. Mérsékelt dehidratációnak tekinthető csecsemők esetében a kb. 5%-os, nagyobb gyermekeknél a kb. 3%-os, ugyanakkor súlyos dehidratáció áll fenn, ha a súlyvesztés meghaladja csecsemőknél a 10%-os, gyermekeknél a 6%-os testsúlyvesztést.

Hipotóniás dehidratáció esetén az imént említett betegségek, kóros állapotok, kiegészítve a nem megfelelő ásványi anyag bevitellel állnak a háttérben. A fokozottkapillárispermeabilitás, vagyis annak fokozott átjárhatósága is előidézhet dehidratációt, ekkor valamiféle toxikus-allergiás folyamat áll(hat) a háttérben.

Hipertóniás dehidratáció: okai a kevés folyadékbevitel, ami erőteljes verejtékezéssel (mondhatni elektrolitvesztés) jár együtt. Meleg, nyári napokon ez a kettős hamar teljesül. Cukorbetegség esetén szintén előállhat különféle anyagcserezavarok következtében a hipertóniás dehidratáció.

A kiszáradás tünetei

A dehidratáció tünetei egyértelműek. Jellemző rá a fáradság, szédülés. A szomjazás, szomjúságérzet, valamint a didergés. A nem megfelelő mennyiségű ionok és víz agyműködési zavarokhoz, vérnyomáseséshez, különféle szívritmuszavarokhoz (pl. Kálium-háztartási zavarok esetén), végül tahikardiához (magas szívfrekvencia) vezetnek. A bőr sápadttá, hűvössé válik, jellemző továbbá a rossz vénatelítődés és a kiszáradt nyálkahártyák. Vészes állapotban eszméletvesztés is bekövetkezhet, sokktünetekkel.

42417-425x319-Dry_hand

Kisgyermekek és csecsemők esetén a tünetek kiegészülhetnek még a következőkkel:besüppedt kutacs, beesett szemgolyók, görcsroham, valamint látás- és eszméletzavar.

A korkülönbségekkel a szervezet relatíve víztartalma is változó. Gyermekek, újszülöttek esetén szervezetük 70-80%-a víz, felnőtteknél ez: 55-60%, míg idősek esetén ennél is kevesebb. Így nem meglepő, ha az idősek hamarabb képesek kiszáradni, ugyan akkor az újszülöttek és kisgyermekek esetén is nagy a kiszáradás kockázata a gyorsabb anyagcseréjük következtében. A napi ajánlott folyadékbevitel betartása mindenképpen ajánlott.

De mennyi is az ajánlott napi folyadékbevitel? ? tehetjük fel a kérdést. Abban nagyjából egyetértenek a szakemberek, hogy ez valahol 2.2 és 3 liter folyadék között van. Hangsúlyozom folyadékbevitelről van szó, ami nem zárja ki, hogy ételeinkkel is viszünk be több-kevesebb folyadékot. Természetesen ez egy ?átlag ember? napi szükséglete. Meleg napokon, munka mellett ettől több is lehet a napi szükséges folyadékbevitel.

A dehidratáció kezelése

Kezelése annak súlyosságától függ. Mint mindig, ebben az esetben is fontosabb a megelőzés. Kezdeti állapotban a folyamatos, egyenletes, nem erőltetett folyadékpótlás hatásos és elégséges lehet. Súlyos esetben azonnal értesítsük a mentőket, eszméletlen, kontaktusképtelen beteggel ne nyelessünk le folyadékot, mivel az fulladást okozhat. Eszméletlenség esetén a stabil oldalfektetés a javallt, súlyos esetben a sokkfektetés. Légzésleállás esetén pedig kezdjük meg az újraélesztést.

A kiszáradás akár halálos állapot is lehet, abban gyermek és felnőtt egyaránt meghalhat. Fontos tehát az odafigyelés, a megelőzés, baj esetén pedig a mihamarabbi felismerés és segélykérés. A higiénés rendszabályok betartása közösségekben, a fertőzött területekre való utazásokkor a védőoltások alkalmazása megelőzheti a bajt.

Hozzászólások: